Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda
dr. Schadl-Baranyai Helga Önálló Bírósági Végrehajtó
Kapcsolati Információk:
2100 Gödöllő Szilhát Utca 16.
Tel: | (28) 430-718 |
Mobil: | 0670-213-2520 |
Fax: | (28) 422-268 |
Email: | vh.0023@mbvk.hu |
Személyes Félfogadás
Hétfő 08:00 - 12:00 , 15:00 - 18:00
Kedd 07:00 - 12:00
Személyes Félfogadás Kizárólag Jogi Képviselőknek
Szerda 08:00 - 12:00
Telefonos Félfogadás
Munkanapokon 08:00 - 12:00
Hivatali Kapu Elérhetőség
RÖVID NÉV: | SCHADLHELG |
KRID: | 144622994 |
Felvilágosításra nem jogosult személynek, illetve a személyazonosság, képviseleti jogosultság igazolására, ellenőrzésére nem alkalmas úton – így különösen telefonon – egyedi végrehajtási ügyben felvilágosítás nem adható, azonban a felvilágosítást kérőt a végrehajtási eljárással kapcsolatos általános tájékoztatással – kérelmére – el kell látni.
Gödöllő Járábírósági illetékességi területe: Aszód, Bag, Csömör, Dány, Domony, Erdőkertes, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Hévízgyörk, Iklad, Isaszeg, Kartal, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Szada ,Tura, Valkó, Vácegres, Vácszentlászló, Veresegyháza, Verseg, Zsámbok
Végrehajtói letéti bankszámlaszám: 10103836-56466900-02000004
Figyelmeztetés: a befizetett összeg rendeltetésének megállapítása érdekében közleményként fel kell tüntetni a végrehajtói ügyszámot.
A végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar
Cím: 1146. Budapest, Cházár A. utca 13.
Telefon: 06-1-273-1595
Fax: 06-1-273-1596 (fax)
E-mail: mbvk@mbvk.hu
A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat:
kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
a teljesítési határidő letelt.
A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezségre is irányadó.
Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az olyan lejárt pénzkövetelés, amelynek összege az 1 millió forintot nem haladja meg.
Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy
- a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
- annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
A fizetési meghagyásos eljárás pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített nemperes eljárás, amely 2010. június hónaptól kezdődően a bíróságok feladatköréből a közjegyzők hatáskörébe került. A fizetési meghagyásos eljárás során a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettel szemben fizetési kötelezettséget előíró meghagyást bocsát ki, amelynek a kötelezett ellentmondása hiányában ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírósági ítéletnek.
Amennyiben a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül – legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikusan előterjesztett kérelem esetén 3 munkanapon belül – kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző az érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja, a fél meghallgatásának, bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye.
A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni, aki a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élhet.
A kötelezett által kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át és a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében rögzített iratainak kinyomtatott példányát megküldi az eljárást tovább folytató – hatáskörrel és illetékességgel rendelkező – bíróságnak.
Ha a kötelezett a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadja meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.
Igen, az alábbiak szerint:
Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet. Ezt az úgynevezett másodlagos jogorvoslati lehetőséget csupán a fikció/törvényi vélelemmel jogerőre emelkedett fizetési meghagyások kötelezettjeinek biztosítja a törvény.
Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A végrehajtási eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli.
Ezen ellentmondást nem a végrehajtóhoz, hanem a fizetési meghagyást kötelezett részére megküldő, végrehajtási eljárást elrendelő közjegyzőhöz kell benyújtani.
A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.
Az iratokat (ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.
A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a tértivevény tanúsága szerint „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni(kézbesítési fikció/vélelem).
A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.
Az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.
A helyszíni eljárásról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, egy példányát a lezárt ajtóra kifüggeszti.
Részletfizetés biztosítására jogosult a végrehajtást kérő, bíróság, valamint az eljáró végrehajtó az előtte folyó végrehajtási eljárásban.
A végrehajtó által adható részlet szabályozása:
1./ (Vht.52/A.§.) A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.
A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.
Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz nyilatkozatot.
A végrehajtó a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.
A végrehajtó jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg.
Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó a feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.
Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.
2./ (Vht.52/B. §. kötelező részlet) A végrehajtó az adós számára – jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra, havi egyenlő összegű részletekben megállapítva – részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és
a.) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,
b.) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és
c.) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.
A részletfizetés engedélyezéséhez ezen esetben a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.
Igen, foglalhat a végrehajtó ingóságot adós tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanban, ha az az ingatlan másnak a tulajdona.
A Vht. 43. és 44. § alapján a végrehajtó átvizsgálhatja az adós lakását és a tartózkodási helyéül szolgáló más helyiségét is. A helyszíni eljárás lefolytatása előtt nem szükséges megállapítani, hogy az adós tartózkodási helyéül szolgáló ingatlan az adós tulajdona-e.
A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.
Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.
A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.
Letiltás kiszámításának alapja mindig a nettó jövedelem.
A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a.) tartásdíj
b.) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c.) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.
Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
A munkabérre és egyéb járandóságra történő végrehajtást a Vht. 58-tól 79.§-ig szabályozza.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt(bankszámlán lévő), az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása az alábbiak szerint történik:
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.
A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható.Ebben az esetben a végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost, aki a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.
A letiltás alól jogcíme alapján mentes összegeket a munkáltató a levonás során köteles figyelembe venni ( mint például Vht.74.§ szerint: anyasági támogatást)
A pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli annak vizsgálata, hogy az adós számlájára befolyó összegek milyen jogcímen érkeztek az adós számlájára,( így a fenti példánál maradva az anyasági támogatás hatósági átutalási megbízással végrehajtás alá vonható). Hatósági átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a Vht. 79/A.§ szerinti mentességi szabályt veheti figyelembe, tehát azt, hogy összegszerűen mekkora összeg mentes a végrehajtás alól (lásd: Mi a hatósági átutalási megbízás?).
A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak.
Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.
Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.
Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a fent említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak.
Ha végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.
Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a fent részletezett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.
Így kell eljárni akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.
Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.
Az ingatlan foglalása a végrehajtási jog ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésével történik.
A földhivatal a bejegyzésről a tulajdoni lapon szereplő valamennyi érdekeltet értesíti.
Résztulajdonnal rendelkező adós esetén a végrehajtási jog bejegyzése csak az adós tulajdonrészére történik.
A teljes ingatlan leterhelése nem lehetséges. Az esetleges árverésen történő értékesítés is csak az adós tulajdonrészére történik.
A leterhelt ingatlan értéke és a követelés mértéke között nincs összefüggés.
Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nem jelenti az ingatlan azonnali árverését.
A végrehajtó megpróbálja a követelést a Vht-ben szabályozott fokozatosság elve szerint behajtani, és csak a legvégső esetben kezdődik el az ingatlan értékesítése.
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant.
Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.
Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni.
Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is kivonja a járművet forgalomból.
A gépjárműre folytatott elektronikus ingóárverés csak abban az esetben folytatható, ha a jármű őrzése biztosított.
A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű (több gépjármű esetén egyik gépjárműve) árverésig történő használatát ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat.
A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.
A gépkocsi (végrehajtási eljárás során történt) lefoglalása után kötött adásvételi szerződés érvénytelen, így az a foglalás alóli feloldás iránti igényperre kellő alapot nem teremt.
Az ilyen, hitelre vásárolt vagyontárgy végrehajtás alá vonható az alábbiak szerint:
Ingatlan:
A végrehajtást kérő amennyiben az adós tulajdonában álló ingatlanán jelzálogjoga vagy opciós (vételi) joga áll fenn, illetőleg tudomása van az adós tulajdonában lévő ingatlanról – a végrehajtható okiraton feltünteti az érintett ingatlan ismert adatait, különösen a helyrajzi számát.
Amennyiben így a végrehajtó előtt ismertté válik az adós ingatlana, a végrehajtási eljárás végrehajtói szakának megindulását követően (azaz a végrehajtási előleg számlájára történő beérkezése után) három munkanapon belül intézkednie kell a végrehajtási jog bejegyeztetéséről.
Abban az esetben, ha a végrehajtás az ingatlanra is zajlik – azt a végrehajtást kérő nem zárta ki -, de nem ismert az adós tulajdonában lévő ingatlan, úgy a végrehajtó mindenekelőtt beszerzi az ingatlan adatait, és ezt követő három munkanapon belül rendelkezik a végrehajtási jog bejegyzéséről.
Amennyiben az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből a jelzálogjoggal biztosított követeléseket is ki kell elégíteni, ezeknek a kielégítése a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében történik. Amennyiben ugyanis megtörténik a sorrendileg előbb álló jelzálogjog jogosultjának kielégítése, úgy ennek megfelelően történhet meg a jelzálogjog törlése, ami a tehermentes tulajdonszerzés feltétele.
A végrehajtás során az ingatlan lefoglalása nem jelenti azt, hogy az adós tulajdonjoga, elidegenítési vagy terhelési joga korlátozva lenne: a végrehajtási jog bejegyzését követően is lehetősége van arra, hogy az ingatlant megterhelje vagy értékesítse. Ebben az esetben azonban a bejegyzés alapját képező szerződésben fel kell tüntetni, hogy a vevő vagy meghatározott jog jogosultja végrehajtási joggal terhelt ingatlanon szerez jogot, ennek megfelelően egy esetleges árverés sikeressége esetén a végrehajtás alól nem mentesülhet az ingatlan.
A bejegyzés lehetősége a legtöbb esetben az adósnak kiutat és segítséget jelenthet a teljesítésre: legtöbb esetben újabb kölcsönnel sikerül a végrehajtás alól kivonnia az ingatlant, azonban ehhez lehetősége kell, hogy legyen egy újabb jelzálogjog vagy opciós jog bejegyeztetésére. Arra is sok esetben van példa – általában a végrehajtók is ennek lehetőségére hívják fel az adós figyelmét -, hogy az ingatlant önként értékesítsék, és az így befolyt vételárból kerüljön sor a tartozás megtérítésére és az ingatlan tehermentesítésére. Ekkor mindenképpen jobban jár az adós, mert tényleges forgalmi értéken adhatja el az ingatlanát, míg egy esetleges árverésen a piaci ár alatt is elkelhet az ingatlan.
Gépjármű:
Hitelre vásárolt gépjármű nem mentes a foglalás alól.
A jármű végrehajtás alá vonható, ha a közlekedési nyilvántartóban az adós szerepel tulajdonosként. A nyilvántartásba bejegyzett opciós jog csak vételi jogot jelent. Amennyiben a hitelt folyósító pénzintézet a járművet a foglalás időpontja előtt nem származtatta vissza, a végrehajtó felhívása után igénypert indíthat. Amennyiben a pert elveszíti vagy azt nem indítja meg, az esetleges árverésen történő értékesítés után a jármű törzskönyvét az árverési jegyzőkönyvben feltüntetett vevő részére kiadja.
Jelzálogjoggal terhelt gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.
A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.
Amennyiben a zálogjogosult a felhívás ellenére nem csatlakozik az eljáráshoz, a járműre alapított zálogjogát az árverés után elveszti. A jármű tehermentesen értékesíthető.
A hitelre vásárolt gépjármű bírósági végrehajtásban történt értékesítése után befolyt összegből az eljáráshoz csatlakozott jogosultakat a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint kell kifizetni. Amennyiben a pénzintézetnek nincs az adós ellen kezdeményezett végrehajtási eljárása, az árverésből befolyt összegből megtérülésre nem számíthat.
Az értékesítés után a hitel felmondása a járműre felvett kölcsönszerződésben szabályozott módon történik.
A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti az ingóságot:
a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,
az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,
az üzletrészt és
az értékpapírt, ha a Vht. az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.
A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.
Az ingóárverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető elektronikus árverési rendszer szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.
Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés 6.000.- Ft-os díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a Vht. 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.
Árverezőként – a tulajdonszerzési arány megjelölésével – több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.
Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet:
a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;
az árverésből nincs kizárva; és
előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén, igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.
Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra. A vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 35%-a
Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.
Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó – ennek feltüntetésével – zárja le a licitnaplót.
A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető.
Az ingóság árverési vevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.
A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.
Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.
Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.
Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, valamint az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg:
a.) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
b.)az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,
c.) az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)] és élettársa,
d.) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy
e.) az adós
Az adott árverési tételhez történő aktiválásának feltétele az árverési előlegnek az árverést lefolytató végrehajtó letéti számlájára való befizetése vagy átutalása és az aktiválási kérelem felhasználói kezelőfelületen keresztül történő továbbítása.
Az aktiválási kérelemben az árverező arról nyilatkozik, hogy az árverési előleget befizette, az árverési feltételeket tudomásul vette, és nem minősül az árverésből kizárt személynek. Az aktiválási kérelemről az eljáró végrehajtó a kérelem alapján dönt. Az árverező felhasználói nevét és jelszavát az árverési előleg befizetését követően haladéktalanul, átutalása esetén pedig legkésőbb a kérelemről szóló rendszerüzenet kézbesítését követő munkanapon aktiválja. Amennyiben valamely feltétel hiányzik (aktiválási kérelem vagy a vételárelőleg befizetése), úgy az aktiválási kérelmet – az ok megjelölésével – elutasítja. Az átutalt árverési előleg beazonosítása akkor lehetséges, ha az átutalási megbízáson az árverező közleményként feltüntetni a végrehajtási ügyszámot, az árverezői regisztrációt tanúsító kivonat sorszámát és az árverési tétel azonosítószámát. A végrehajtó a beazonosíthatatlan összegeket az átutaló részére visszautalja
Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
Az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.
Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.
Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának - fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási árának (100%) - megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
Fogyasztó fogalma az előbb említett esetben: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy /2013. évi CCXXXVII. törvény 6.§ (1) bek.28.pontja szerint/. (Tehát, az, aki gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében kötött hitelügyletet, vett fel kölcsönt, mely kölcsön visszafizetése érdekében indított vele szemben végrehajtási eljárást végrehajtást kérő.)
Nem lak ingatlan esetén a vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 50%-a.
Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől – számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Ha az árverési vevő(továbbiakban: árverező) nem tesz érvényes ajánlatot, vagy a vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb érvényes vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.
Ha az árverési vevő a vételárat (árverési vételárelőleggel csökkentett különbözetet) nem fizette meg, az árverés sikertelen lesz. Ebben az esetben az árverező az előlegét elveszti
Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.
Ha a második árverésen a dolgot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.
Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
A végrehajtási törvény lehetőséget biztosít az adós számára - törvényi keretek között - arra, hogy értékesítse ingatlanát a végrehajtó közreműködésével oly módon, hogy az ingatlana ne kerüljön árverésre.
A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára (adós-végrehajtást kérő) - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.
Ha az ily módon történő értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.
Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
Az ingatlan főszabály szerint az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.
Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél,- kivéve azt az esetet, mikor a vételár fedezi valamennyi követelést - , melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.
A kilakoltatási moratórium az az időszak, mely alatt a végrehajtó ingatlan kiürítését nem foganatosíthatja, azaz nem lakoltathat ki. A lakáskiürítést a moratórium lejárta utánra kell halasztani.
A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.
A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha:
a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,
b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy
c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.
Ha a végrehajtás során befizetett összeg nem fedezi a behajtani kívánt valamennyi követelést a Vht. meghatározza a kielégítés sorrendjét.
A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget – kell kielégíteni.
Ha – adós vagyontárgyának értékesítéséből – a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:
1./ gyermektartásdíj,
2./ jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
3./ munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
4./ zálogjoggal biztosított követelés (ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni)
5./ a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
6./ adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
7./ egyéb követelés,
8./ a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.
Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.
A befizetett összeget több végrehajtást kérő esetén mindig fel kell osztani. Egy végrehajtási ügy így külön nem fizethető ki.
Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.
Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.
Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.
Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy
a.) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
b.) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
Amennyiben az adós vagyontárgyaira folytatott eljárás nem vezetett eredményre, az eljárás a Vht. 52. § d) szerint szünetel, a végrehajtást kérő kérheti az eljárást folytatni. Kérelmét írásban kell benyújtania, melynek tartalmaznia kell a kérelem napjáig az adós mekkora hátralékkal rendelkezik.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a www. netzrt.hu valamint a 06-40) 100-444 telefonszámon elérhető.
A NET program a három szereplő – hiteladós, hitelező és a Magyar Állam – közös áldozatvállalásán alapul.
Ennek keretében:
- a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat
- a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és
a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását.
A Magyar Állam nevében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmények hozzájárultak. A Nemzeti Eszközkezelő ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a hiteladóssal, időpontot egyeztet vele, hogy a lakóingatlant leltárba vegye, valamint, hogy megkössék az adásvételi szerződést és bérleti szerződést. Ennek eredményeképp a korábbi hiteladós – mint bérlő – továbbra is az otthonában maradhat. Bérlőként az Eszközkezelőtől határozatlan időtartamra bérli az ingatlant, melynek használatáért havi bérleti díjat fizet.
Az elektronikus árverési rendszer felhasználási szabályzata
1. Az Elektronikus Árverési Rendszer felhasználási szabályzatának jogszabályi alapja, közzététele
1.1. Jogszabályi felhatalmazás
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: kar) által működtetett Elektronikus Árverési Rendszer (a továbbiakban: EÁR) működésének és árverezőként történő igénybevételének feltételeit a kar a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 253/F. § (1) bekezdésében, valamint az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet (továbbiakban: EÁR rendelet) 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásával állapítja meg. A felhasználási szabályzatot a kar a felhasználók számára közzéteszi az EÁR felületén.
1.2. A felhasználási szabályzat módosítása
A kar a felhasználási szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásával módosíthatja. A módosított felhasználási szabályzatot a kar – a közzététel időpontjának feltüntetésével – a felhasználók számára közzéteszi az EÁR felületén. Az árverező a felhasználási szabályzat módosításának közzétételét követően az EÁR-ban műveletet csak azt követően végezhet, hogy a felhasználási szabályzat módosítását az első művelet megkezdésekor a rendszer által felajánlott „Elfogadom az Elektronikus Árverési Rendszer módosított felhasználási szabályzatát” tartalmú üzenetet elfogadta.
1.3. Irányadó rendelkezések
Az EÁR működésére, használatára, továbbá árverezőként történő igénybevételére jelen felhasználási szabályzat rendelkezésein kívül a Vht. és az EÁR rendelet rendelkezései az irányadóak.
2. Értelmező rendelkezések Elektronikus Árverési Rendszer:
a kar (vagy az általa megbízott üzemeltető) által működtetett és az interneten, a www.mbvk.hu oldalon elérhető felület, amelyen a kar által működtetett informatikai alkalmazás útján a bírósági végrehajtók az árveréseket közzéteszik, az árverezőket nyilvántartásba veszik, és amelyen az árverezők, valamint az árverezők csoportjai az elektronikus ingatlan-árveréseken és az elektronikus ingóárveréseken elektronikus úton vételi ajánlatot tehetnek. Árverés: a hagyományos ingóárverés (Vht. 118-129. §); az elektronikus ingóárverés (Vht. 132/B- 132/G. §) az elektronikus ingatlanárverés Vht. 141-156. §); az elektronikus ingatlanátvételi eljárás (Vht. 158. §), az ingatlan elektronikus folyamatos árverezését megszakító kérelemre indult árverés (Vht. 159. § (2) bek.). Árverési hirdetmény: a végrehajtó árverés kitűzése iránti írásbeli (nyomtatott és/vagy elektronikus) intézkedése. Az EÁR nyilvános oldala: a rendszer nyilvános, bárki által az EÁR-ben felhasználói regisztráció nélkül megtekinthető oldala. Felhasználó: az, aki az EÁR nyilvántartásaiba betekint vagy az EÁR útján műveletet hajt végre . Végrehajtó: hivatali elektronikus aláírás használatára jogosult önálló bírósági végrehajtó és törvényszéki végrehajtó. Árverező: az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő felhasználó. Felhasználói regisztráció: az árverező bejegyzése az árverezők elektronikus nyilvántartásába. A végrehajtó jogszabály erejénél fogva az EÁR regisztrált felhasználója. Aktiválási kérelem: az árverezőnek az árverést lefolytató végrehajtóhoz az EÁR felületén keresztül előterjesztett kérelme felhasználói nevének és jelszavának meghatározott árverésen való részvételhez szükséges aktiválása érdekében. Licitnapló: az EÁR-ben az árverés időtartama alatt közzétett valamennyi vételi ajánlat adatait – a vételi ajánlatot tevő árverező árverezői egyedi azonosítóját, a vételi ajánlat összegét és a közzététel időpontját – tartalmazó adatsorok összessége.
3. Általános rendelkezések
Az EÁR működése folyamatos, kivéve az üzemszerű karbantartás időszakát, amely általában éjszakai időpontra (22 óra és 6 óra között) esik. Az üzemszerű karbantartás várható időpontjáról és tartamáról szóló rendszerüzenet a felhasználók számára az EÁR nyilvános oldalán kerül közzétételre. Az EÁR informatikai alkalmazását érintő üzemzavarról szóló tájékoztatás az üzemzavar ideje alatt ugyancsak közzétételre kerül a nyilvános oldalon. Az EÁR használata során a különböző műveletek a felkínált, magyar nyelvű szövegezéssel ellátott adatlapok, műveleti gombok és kapcsolók segítségével végezhetőek el. Az EÁR-ben kikiáltási árként, árverési előlegként, lictiküszöbként, vételi ajánlatként és vételárként közzétett összegek forintban értendők. A kar az EÁR nyilvános oldalán tájékoztatja a felhasználókat a közzétett árverési hirdetmények másolatát tartalmazó file-ok letöltéséhez és megnyitásához szükséges szoftverekről illetve megjelöli azok internetes letöltési forrását. A kar az EÁR használatához telefonos, illetve elektronikus levelezés útján működő szakmai és technikai segítségnyújtó szolgáltatást (helpdesk-szolgáltatás) működtet a felhasználók számára. A kar az EÁR nyilvános oldalán közzéteszi a helpdesk-szolgáltatás elérhetőségét. A kar a telefonos helpdesk-szolgáltatást munkanapokon 8-15 óra között nyújtja a felhasználók számára. A helpdesk-szolgáltatás üzemeltetésére a kar külső szervezettel szerződést köthet. Az árverező és az árverést lefolytató végrehajtó közötti kommunikáció a Vht-ban, az EÁR rendeletben és jelen felhasználási szabályzatban meghatározott, az EÁR felületén elvégezhető műveletek, és azokról a felhasználói kezelőfelületen megjelenő rendszerüzenetek formájában történik. A rendszerüzenetek a kezelőfelületen történő közzétételük napját követő munkanapon kézbesítettnek tekintendők. A rendszer tájékoztató jelleggel a felhasználó által megadott e-mail címre is küld értesítéseket.
4. Felelősség az EÁR-ben közzétett adatok tartalmáért
Az EÁR nyilvántartásaiba bejegyzett, illetve a rendszerben közzétett adatok valódiságáért a regisztrált felhasználók tartoznak felelősséggel. A felhasználó tudomásul veszi, hogy az EÁR-ben közzétett árverési hirdetményekben és árverésekről szóló egyéb tájékoztatásokban az árverésre meghirdetett vagyontárgy adatainak feltüntetése nem jelenti a vagyontárgy tulajdonságainak teljes körű ismertetését, a közzététel iránt intézkedő végrehajtó vagy a kar részéről a vagyontárgy fizikai, műszaki állapotáért, minőségéért, továbbá a vagyontárgy felhasználó által nem észlelt hibáiért, hiányosságaiért vállalt felelősséget.
5. Árverezők részére biztosított beállítási és műveleti lehetőségek
Az árverező a felhasználói nevének és jelszavának megadásával léphet be árverező felhasználói minőségében az EÁR felületére. Az árverezők az alábbi EÁR szolgáltatásokat vehetik igénybe: – oldalfrissítés beállítása a kezdőoldalon, illetve az árverési tétel részletes adatainál – felhasználási szabályzat elfogadása, elutasítása – árverezői jelszó megváltoztatása – az árverező mindenki által látható árverezői egyedi azonosítójának (becenév) megváltoztatása – elektronikus levelezési cím megváltoztatása – találati listák hosszának meghatározása a rendszer által biztosított keretek között – az árverező által kijelölt árverések kezdő oldalon történő figyelése – aktiválási kérelem előterjesztése – az árverési előleg visszautalása iránti kérelem előterjesztése – vételi ajánlat megtétele elektronikus árverésen (licitálás).
6. Végrehajtók részére biztosított beállítási és műveleti lehetőségek
A végrehajtó felhasználói nevének és jelszavának megadásával, valamint hivatali elektronikus aláírása autentikációs tanúsítványának használatával veheti igénybe az EÁR végrehajtók részére nyújtott szolgáltatásait. A kar a végrehajtókat vh.jelvényszám@mbvk.hu formátumú elektronikus levelezési címmel látja el, melynek alkalmazása az EÁR-ben a végrehajtók számára kötelező. A végrehajtók az alábbi EÁR szolgáltatásokat vehetik igénybe: – oldalfrissítés beállítása a kezdőoldalon, illetve az árverési tétel részletes adatainál – a közzéteendő értesítéseken szereplő végrehajtói adatok rögzítése – végrehajtói jelszó megváltoztatása – találati listák hosszának meghatározása a rendszer által biztosított keretek között – árverező regisztrációja – regisztrált árverezők adatainak módosítása és törlése – árverési hirdetmények közzététele – közzétett árverés hirdetményének törlése – közzétett árveréshez tartozó licitnapló lezárása – árverező aktiválási kérelmének elbírálása (aktiválás, aktiválás elutasítása) – árverési vevő felhívása az árverési jegyzőkönyv aláírására és a vételár megfizetésére.
7. Árverezői regisztráció
Az árverezői regisztráció során az árverező Vht. 132/E. § (2) bekezdésében foglalt és a végrehajtó rendelkezésére bocsátott adatai az EÁR erre szolgáló elektronikus adatlapjának (árverezői regisztrációs adatlap) kitöltésével és továbbításával rögzítésre kerülnek. Az árverező a regisztráció során az EÁR árverezői használatához szükséges felhasználói nevet, jelszót és árverezői egyedi azonosítót kap (a továbbiakban együttesen: árverezői azonosító), mellyel jogosulttá válik a rendszer árverezőként történő használatára. Minden árverező (ideértve az árverezői csoportot is) kizárólag egy árverezői azonosítóval rendelkezhet; a további regisztrációt az EÁR automatikusan elutasítja. Ugyancsak elutasításra kerül a regisztráció, ha az árverezői regisztrációs adatlapot a végrehajtó hiányosan tölti ki. A regisztráció díjköteles, a regisztráció a díj megfizetését követően végezhető el. A díjat a regisztrációt elvégző önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) vagy törvényszéki végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) kell megfizetni, melynek összege 6000 Ft. Az árverezői regisztráció személyesen, bármely önálló bírósági végrehajtónál vagy törvényszéki végrehajtónál elvégezhető. Az önálló bírósági végrehajtók névjegyzéke, irodájának címe és félfogadási ideje a www.mbvk.hu internetes címen tekinthető meg, a törvényszéki végrehajtók irodájának címe és félfogadási ideje pedig a törvényszékek honlapjain találhatók. Az árverezői regisztrációhoz a regisztrálni kívánó személy következő iratainak bemutatása szükséges a végrehajtó részére: – személyazonosság igazolására szolgáló okirat – lakcímkártya – adóazonosítót tartalmazó hatósági igazolvány – szervezet esetében: cégmásolat és aláírási címpéldány, illetve cégen kívüli egyéb szervezet esetében a nyilvántartást vezető szervezet igazolása a nyilvántartásba vételről – törvényes képviselő esetében a regisztrálni kívánó személy törvényes képviselőjének a személyazonossága és lakcíme igazolására szolgáló okirata – meghatalmazott esetében meghatalmazás és a meghatalmazott fentebb felsorolt iratai. A regisztrációhoz adott meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyazonosságát igazoló okiratának és lakcímkártyájának okmányazonosítóját, adóazonosító jelét, valamint az ezen okmányokban szereplő, a Vht. 132/E. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatait. A szükséges iratok bemutatásának és a Vht. 132/E. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának hiányában a regisztráció nem kezdhető meg. A regisztrációt megelőzően a végrehajtó a Vht. 47/A. § szerinti okmány- és adat-ellenőrzést a JÜB-rendszerben elvégzi. A regisztrációra a felhasználói szabályzat elfogadását követően kerül sor. A felhasználói szabályzat elfogadása a felhasználói szabályzat regisztráció alkalmával kinyomtatott példányainak alíárásával és az egyik aláírt példánynak a regisztrációt végző végrehajtó részére történő átadásával történik. A regisztrációról az árverező a rendszerben rögzített adatait, valamint a regisztrációt végző végrehajtó nevét, székhelyét és a regisztráció időpontját tartalmazó kinyomtatott kivonatot kap kézhez, melyet mind a végrehajtónak, mind az árverezői regisztrálónak (törvényes képviselőnek, meghatalmazottnak) alá kell írnia. A kivonaton szerepel a regisztrációnak az EÁR által generált, egyedi karaktersorozata.
8. Felhasználói név, jelszó, árverezői egyedi azonosító
A regisztráció során az árverező az EÁR által generált egyedi felhasználói nevet, ideiglenes jelszót és árverezői egyedi azonosítót kap. Az ideiglenes jelszót az EÁR-be első alkalommal történő belépéskor a felületen a Beállítások menüpont alatt az árverezőnek meg kell változtatnia. A jelszó később is bármikor megváltoztatható. Az árverező által megadott jelszónak legalább 8 karakterből kell állnia, melynek tartalmaznia kell kis- és nagybetűt, valamint számot is. Az árverezői egyedi azonosítót az árverező a rendszerbe történő bármelyik belépéskor a felületen a Beállítások menüpont alatt megváltoztathatja. Az árverező által megadott árverezői egyedi azonosító tetszőleges összetételű, de legfeljebb 15 karakter hosszúságú lehet, továbbá nem tartalmazhat a bírósági végrehajtási eljárás hivatalos jellegével , céljával össze nem egyeztethető vagy az eljárásban érintetteket sértő kifejezést. Ha az árverező a felhasználói nevét vagy jelszavát elfelejtette, azt az EÁR felületére történő belépés során az erre szolgáló gombra kattintással jelezheti. Ebben az esetben a rendszer a regisztráció alkalmával megadott elektronikus levelezési címére megküldi azokat. Az ezt követő belépés után az árverezőnek a jelszavát meg kell változtatnia. Az árverező tudomásul veszi, hogy az EÁR felületére a felhasználói nevével és jelszavával belépett felhasználó által elvégzett műveleteket a többi felhasználó az általa elvégzett műveleteknek tekinti. Az árverező tartozik felelősséggel azért, hogy felhasználói neve, jelszava és árverezői egyedi azonosítója ne juthasson illetéktelenek tudomására; ugyancsak az árverező felelős az ebből eredő esetleges károkért.
9. Adatmódosítás, törlés
Az árverező bármelyik végrehajtónál kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett adatainak módosítását. A módosított adatot tartalmazó iratot, igazolványt a végrehajtó részére be kell mutatni. A módosítás díjköteles, a módosítás a díj megfizetését követően végezhető el. A díjat a módosítást elvégző önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) vagy törvényszéki végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) kell megfizetni, melynek összege 3000 Ft. Az árverezők elektronikus nyilvántartásába az erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltése során történt elírás miatt tévesen bejegyzett adat módosításáért nem kell díjat fizetni. A jelszó és az árverezői egyedi azonosító módosítása csak az EÁR felületén végezhető el; az elektronikus levelezési cím megváltoztatása is itt lehetséges a Beállítások menüpont alatt. A rendszer a jelszó, az árverezői egyedi azonosító és az elektronikus levelezési cím megváltoztatásáról elektronikus úton küld tájékoztatást az árverező által megadott elektronikus levelezési címre. Az árverező a személyazonosítására szolgáló iratok bemutatása mellett bármelyik végrehajtónál díjmentesen kérheti a nyilvántartásból történő törlését, amennyiben nincs a rendszerben a kérelem előterjesztésének időpontjában közzétett vételi ajánlata. Közzétett vételi ajánlat esetében a rendszer a törlést automatikusan elutasítja.
10. Árverezői azonosító aktiválása
Az árverezői azonosító adott árverési tételhez történő aktiválásának feltétele – a Vht-ban az árverésen árverezőként történő részvételhez meghatározott egyéb feltételek teljesítésén túl – az árverési előlegnek az árverést lefolytató végrehajtó letéti számlájára való befizetése vagy átutalása és az aktiválási kérelem felhasználói kezelőfelületen keresztül történő továbbítása.
Az aktiválási kérelemben az árverező nyilatkozik arról, hogy az árverési előleget – az elektronikus ingatlan átvételi eljárás kivételével – befizette, az árverési feltételeket tudomásul vette és nem minősül az árverésből kizárt személynek, továbbá megteszi az EÁR rendeletben meghatározott egyéb nyilatkozatokat is.
A végrehajtó az aktiválási kérelemről az EÁR rendelet 26. §-ában foglalt határidőben dönt; az EÁR a végrehajtó döntéséről a felületen rendszerüzenetet jelenít meg és – tájékoztató jelleggel – elektronikus levelet is küld az árverező számára. Az aktiválási kérelem elutasításáról szóló rendszerüzenet tartalmazza az elutasítás végrehajtó által megjelölt okát is.
Az árverező tudomásul veszi azt, hogy a vételi ajánlat licitnapló lezárása előtti megtételéhez az aktiválási kérelmet olyan időpontban kell előterjesztenie, hogy az aktiválásra elegendő idő álljon a végrehajtó rendelkezésére. Az aktiválási kérelem előterjesztésére a kar által ajánlott legkésőbbi időpont a licitnapló lezárása előtti 3. munkanap. Az aktiválási kérelem késedelmes benyújtásának következményei az árverezőt terhelik.
Az árverező tudomásul veszi azt, hogy az aktiválási kérelem teljesítéséhez az átutalt árverési előlegének beazonosítása akkor lehetséges, ha az átutalási megbízáson közleményként feltüntetni a végrehajtási ügyszámot és az EÁR által generált egyedi karaktersorozatot. A közleményben történt esetleges elírásokból eredő azonosítási problémákért a felelősség az árverezőt terheli. Az árverező tudomásul veszi, hogy a végrehajtó nem köteles az átutalással megfizetett összegek eredetét kutatni; a végrehajtó a beazonosíthatatlan összegeket az átutaló részére visszautalja.
11. Licitálás
Az árverező az adott árverési hirdetmény oldaláról megnyitható licitnapló megtekintésével követheti nyomon a licitálást. A vételi ajánlat megtételére (licitálás) az aktivált árverezői azonosítóval rendelkező árverezőnek a rendszer kezelőfelületén keresztül a licitnapló lezárásáig van lehetősége a vételi ajánlat összegének megjelölésével és a vételi ajánlat rendszernek történő továbbításával. A vételi ajánlat nem vonható vissza. A rendszer az elektronikus árveréseken automatikusan a legalacsonyabb vételár összegét, majd pedig a licitküszöb összegével emelkedő összegeket ajánl fel az árverező számára; ezek közül kell kiválasztania az árverezőnek a vételi ajánlata összegét. Az árverező a vételi ajánlat elküldése előtt köteles meggyőződni vételi ajánlata összegének helyességéről. A kar és az árverést lefolytató végrehajtó nem vállal felelősséget a vételi ajánlat összegének begépelése során vétett, elírásból eredő, az árverező szándékától eltérő összegű árajánlat megtételéért. A rendszer automatikusan közzéteszi a licitnaplóban a korábban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb összegű, a Vht-ban meghatározott mértékű vételi ajánlatokat. A Vht-ban foglalt feltételeknek meg nem felelő összegű ajánlatokat a rendszer nem teszi közzé; ezek naplózásra kerülnek. A rendszer a vételi ajánlatot mindaddig a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlatként teszi közzé a licitnaplóban, amíg nem tesz közzé abban újabb vételi ajánlatot. Az újabb vételi ajánlat közzétételével a korábbi vételi ajánlat érvényét veszti. Ha az árverező az elektronikus árverésen a továbbiakban nem kíván részt venni, és nincs a rendszerben érvényes vételi ajánlata, a rendszer kezelőfelületén keresztül kérheti az aktiválás megszüntetését. Közzétett, érvényes vételi ajánlat esetén a rendszer nem teszi lehetővé a megszüntetési kérelem továbbítását. Ha az elektronikus árverésen részt vevő árverező az előleg visszautalása iránti kérelmet terjesztett elő, az EÁR a kérelem továbbításával egyidejűleg automatikusan megszünteti az árverező aktivált státuszát. A kérelem automatikusan elutasításra kerül amennyiben az elektronikus árverésre a kérelem benyújtásáig más vételi ajánlat nem érkezett.
12. Előárverezési jog gyakorlása
Árverés esetén az előárverezési jog gyakorlása is az EÁR kezelőfelületén keresztül történhet, arra az aktivált árverezői azonosítóval rendelkező előárverezésre jogosult árverezőnek van lehetősége. Az aktiválás olyan tartalommal történik meg, hogy nemcsak vételi ajánlat megtételére, hanem előárverezési jog gyakorlására is jogosulttá válik. Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, az aktiválási kérelemmel együtt kell az előárverezésre való jogosultságot igazolni, ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott – igénykeresetnek helyt adó – jogerős bírósági határozattal igazolhatja.
Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.
Az előárverezésre jogosult árverező oly módon gyakorolhatja az előárverezési jogát, hogy összeg megjelölése nélkül tehet vételi ajánlatot; ez a vételi ajánlat minősül a rendszerben megelőzően közzétett vételi ajánlat vonatkozásban megtett előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatnak. A nyilatkozat nem vonható vissza. Az EÁR az előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az árverező egyedi azonosítójának, a közzététel időpontjának és az előárverezési jog gyakorlása tényének feltüntetésével teszi közzé a licitnaplóban. A közzététellel a korábban közzétett vételi ajánlat érvényét veszti.
13. Licitnapló lezárása
Az EÁR az árverés befejezésének időpontjában automatikusan zárja le a licitnaplót. Ezt követően vételi ajánlat megtétele nem lehetséges: az elektronikus árverés befejeződik. A rendszer a licitnapló automatikus lezárásának időpontját megelőzően a végrehajtó részére is biztosítja a licitnapló lezárásának lehetőségét, ha már nem állnak fenn a vagyontárgy értékesítésének feltételei. Ebben az esetben az utolsóként közzétett vételi ajánlat is érvényét veszti, a továbbiakban előárverezési jog gyakorlására sincs lehetőség.
14. Értesítés az árverési vételről
Az árverési vevő részére szóló, az árverési jegyzőkönyv aláírására és a vételár megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívást az EÁR az árverési vevő rendszerüzeneteként jeleníti meg a felületen és – tájékoztató jelleggel – elektronikus levelet is küld az árverező által megadott elektronikus levelezési címre. Az árverező tudomásul veszi, hogy ha a rendszerüzenetben foglalt felhívásnak, mint árverési vevő nem tesz eleget, beállnak a mulasztó árverési vevővel szemben a Vht -ban megállapított jogkövetkezmények.
15. Árverező adatainak kezelése
A kar az árverező által az EÁR-be való bejegyzés vagy közzététel céljából a regisztráció (módosítás) és a jelen felhasználási szabályzat szerinti műveletek elvégzése során megadott adatokat (a továbbiakban együtt: adatok) a végrehajtási árverések lefolytatása és a végrehajtási ügyek adatainak megőrzése céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info tv.), a Vht-ban és az EÁR rendeletben meghatározott módon és ideig kezeli, gondoskodik az adatvédelmi követelmények teljesítéséről. Az EÁR-ben az adatok a rendszer nyilvántartásaiból történő törlésüket követően a Vht. 253/F. §- ban foglaltak szerint naplóadatként még 10 évig hozzáférhetőek és törvényben meghatározott személyek részére továbbíthatóak. Ezt követően a kar gondoskodik az adatok végleges megsemmisítéséről, végérvényesen megszünteti az árverezővel való kapcsolatba hozhatóságukat. A kar az adatokat és a naplóadatokat csak törvényben meghatározott személyek részére továbbíthatja. Az árverező tudomásul veszi, hogy a kar a rendszer üzemeltetésére harmadik személlyel szerződést köthet, aki a rendszer üzemeltetése során jogosult az adatok megismerésére. Az árverező a felhasználási szabályzat elfogadásával hozzájárul ahhoz, hogy az adatait a kar és a rendszer üzemeltetésével megbízott harmadik személy az Info tv., a Vht., az EÁR rendelet és jelen felhasználási szabályzat szerint kezelje. A felhasználó tudomással bír arról, hogy az EÁR-ben kezelt adatok a Vht-ban meghatározott körben nyilvánosak, azokat a rendszer felületén bárki jogosult regisztráció nélkül megismerni; a rendszer ezen nyilvántartásaiba történő betekintésről a kar rendszernaplót nem vezet. Ilyen nyilvános adatbázisok: az árverési hirdetmények nyilvántartása és a hozzájuk tartozó licitnaplók.
1. Az Elektronikus Árverési Rendszer felhasználási szabályzatának jogszabályi alapja, közzététele
1.1. Jogszabályi felhatalmazás
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: kar) által működtetett Elektronikus Árverési Rendszer (a továbbiakban: EÁR) működésének és árverezőként történő igénybevételének feltételeit a kar a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 253/F. § (1) bekezdésében, valamint az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet (továbbiakban: EÁR rendelet) 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásával állapítja meg. A felhasználási szabályzatot a kar a felhasználók számára közzéteszi az EÁR felületén.
1.2. A felhasználási szabályzat módosítása
A kar a felhasználási szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásával módosíthatja. A módosított felhasználási szabályzatot a kar – a közzététel időpontjának feltüntetésével – a felhasználók számára közzéteszi az EÁR felületén. Az árverező a felhasználási szabályzat módosításának közzétételét követően az EÁR-ban műveletet csak azt követően végezhet, hogy a felhasználási szabályzat módosítását az első művelet megkezdésekor a rendszer által felajánlott „Elfogadom az Elektronikus Árverési Rendszer módosított felhasználási szabályzatát” tartalmú üzenetet elfogadta.
1.3. Irányadó rendelkezések
Az EÁR működésére, használatára, továbbá árverezőként történő igénybevételére jelen felhasználási szabályzat rendelkezésein kívül a Vht. és az EÁR rendelet rendelkezései az irányadóak.
2. Értelmező rendelkezések Elektronikus Árverési Rendszer:
a kar (vagy az általa megbízott üzemeltető) által működtetett és az interneten, a www.mbvk.hu oldalon elérhető felület, amelyen a kar által működtetett informatikai alkalmazás útján a bírósági végrehajtók az árveréseket közzéteszik, az árverezőket nyilvántartásba veszik, és amelyen az árverezők, valamint az árverezők csoportjai az elektronikus ingatlan-árveréseken és az elektronikus ingóárveréseken elektronikus úton vételi ajánlatot tehetnek. Árverés: a hagyományos ingóárverés (Vht. 118-129. §); az elektronikus ingóárverés (Vht. 132/B- 132/G. §) az elektronikus ingatlanárverés Vht. 141-156. §); az elektronikus ingatlanátvételi eljárás (Vht. 158. §), az ingatlan elektronikus folyamatos árverezését megszakító kérelemre indult árverés (Vht. 159. § (2) bek.). Árverési hirdetmény: a végrehajtó árverés kitűzése iránti írásbeli (nyomtatott és/vagy elektronikus) intézkedése. Az EÁR nyilvános oldala: a rendszer nyilvános, bárki által az EÁR-ben felhasználói regisztráció nélkül megtekinthető oldala. Felhasználó: az, aki az EÁR nyilvántartásaiba betekint vagy az EÁR útján műveletet hajt végre . Végrehajtó: hivatali elektronikus aláírás használatára jogosult önálló bírósági végrehajtó és törvényszéki végrehajtó. Árverező: az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő felhasználó. Felhasználói regisztráció: az árverező bejegyzése az árverezők elektronikus nyilvántartásába. A végrehajtó jogszabály erejénél fogva az EÁR regisztrált felhasználója. Aktiválási kérelem: az árverezőnek az árverést lefolytató végrehajtóhoz az EÁR felületén keresztül előterjesztett kérelme felhasználói nevének és jelszavának meghatározott árverésen való részvételhez szükséges aktiválása érdekében. Licitnapló: az EÁR-ben az árverés időtartama alatt közzétett valamennyi vételi ajánlat adatait – a vételi ajánlatot tevő árverező árverezői egyedi azonosítóját, a vételi ajánlat összegét és a közzététel időpontját – tartalmazó adatsorok összessége.
3. Általános rendelkezések
Az EÁR működése folyamatos, kivéve az üzemszerű karbantartás időszakát, amely általában éjszakai időpontra (22 óra és 6 óra között) esik. Az üzemszerű karbantartás várható időpontjáról és tartamáról szóló rendszerüzenet a felhasználók számára az EÁR nyilvános oldalán kerül közzétételre. Az EÁR informatikai alkalmazását érintő üzemzavarról szóló tájékoztatás az üzemzavar ideje alatt ugyancsak közzétételre kerül a nyilvános oldalon. Az EÁR használata során a különböző műveletek a felkínált, magyar nyelvű szövegezéssel ellátott adatlapok, műveleti gombok és kapcsolók segítségével végezhetőek el. Az EÁR-ben kikiáltási árként, árverési előlegként, lictiküszöbként, vételi ajánlatként és vételárként közzétett összegek forintban értendők. A kar az EÁR nyilvános oldalán tájékoztatja a felhasználókat a közzétett árverési hirdetmények másolatát tartalmazó file-ok letöltéséhez és megnyitásához szükséges szoftverekről illetve megjelöli azok internetes letöltési forrását. A kar az EÁR használatához telefonos, illetve elektronikus levelezés útján működő szakmai és technikai segítségnyújtó szolgáltatást (helpdesk-szolgáltatás) működtet a felhasználók számára. A kar az EÁR nyilvános oldalán közzéteszi a helpdesk-szolgáltatás elérhetőségét. A kar a telefonos helpdesk-szolgáltatást munkanapokon 8-15 óra között nyújtja a felhasználók számára. A helpdesk-szolgáltatás üzemeltetésére a kar külső szervezettel szerződést köthet. Az árverező és az árverést lefolytató végrehajtó közötti kommunikáció a Vht-ban, az EÁR rendeletben és jelen felhasználási szabályzatban meghatározott, az EÁR felületén elvégezhető műveletek, és azokról a felhasználói kezelőfelületen megjelenő rendszerüzenetek formájában történik. A rendszerüzenetek a kezelőfelületen történő közzétételük napját követő munkanapon kézbesítettnek tekintendők. A rendszer tájékoztató jelleggel a felhasználó által megadott e-mail címre is küld értesítéseket.
4. Felelősség az EÁR-ben közzétett adatok tartalmáért
Az EÁR nyilvántartásaiba bejegyzett, illetve a rendszerben közzétett adatok valódiságáért a regisztrált felhasználók tartoznak felelősséggel. A felhasználó tudomásul veszi, hogy az EÁR-ben közzétett árverési hirdetményekben és árverésekről szóló egyéb tájékoztatásokban az árverésre meghirdetett vagyontárgy adatainak feltüntetése nem jelenti a vagyontárgy tulajdonságainak teljes körű ismertetését, a közzététel iránt intézkedő végrehajtó vagy a kar részéről a vagyontárgy fizikai, műszaki állapotáért, minőségéért, továbbá a vagyontárgy felhasználó által nem észlelt hibáiért, hiányosságaiért vállalt felelősséget.
5. Árverezők részére biztosított beállítási és műveleti lehetőségek
Az árverező a felhasználói nevének és jelszavának megadásával léphet be árverező felhasználói minőségében az EÁR felületére. Az árverezők az alábbi EÁR szolgáltatásokat vehetik igénybe: – oldalfrissítés beállítása a kezdőoldalon, illetve az árverési tétel részletes adatainál – felhasználási szabályzat elfogadása, elutasítása – árverezői jelszó megváltoztatása – az árverező mindenki által látható árverezői egyedi azonosítójának (becenév) megváltoztatása – elektronikus levelezési cím megváltoztatása – találati listák hosszának meghatározása a rendszer által biztosított keretek között – az árverező által kijelölt árverések kezdő oldalon történő figyelése – aktiválási kérelem előterjesztése – az árverési előleg visszautalása iránti kérelem előterjesztése – vételi ajánlat megtétele elektronikus árverésen (licitálás).
6. Végrehajtók részére biztosított beállítási és műveleti lehetőségek
A végrehajtó felhasználói nevének és jelszavának megadásával, valamint hivatali elektronikus aláírása autentikációs tanúsítványának használatával veheti igénybe az EÁR végrehajtók részére nyújtott szolgáltatásait. A kar a végrehajtókat vh.jelvényszám@mbvk.hu formátumú elektronikus levelezési címmel látja el, melynek alkalmazása az EÁR-ben a végrehajtók számára kötelező. A végrehajtók az alábbi EÁR szolgáltatásokat vehetik igénybe: – oldalfrissítés beállítása a kezdőoldalon, illetve az árverési tétel részletes adatainál – a közzéteendő értesítéseken szereplő végrehajtói adatok rögzítése – végrehajtói jelszó megváltoztatása – találati listák hosszának meghatározása a rendszer által biztosított keretek között – árverező regisztrációja – regisztrált árverezők adatainak módosítása és törlése – árverési hirdetmények közzététele – közzétett árverés hirdetményének törlése – közzétett árveréshez tartozó licitnapló lezárása – árverező aktiválási kérelmének elbírálása (aktiválás, aktiválás elutasítása) – árverési vevő felhívása az árverési jegyzőkönyv aláírására és a vételár megfizetésére.
7. Árverezői regisztráció
Az árverezői regisztráció során az árverező Vht. 132/E. § (2) bekezdésében foglalt és a végrehajtó rendelkezésére bocsátott adatai az EÁR erre szolgáló elektronikus adatlapjának (árverezői regisztrációs adatlap) kitöltésével és továbbításával rögzítésre kerülnek. Az árverező a regisztráció során az EÁR árverezői használatához szükséges felhasználói nevet, jelszót és árverezői egyedi azonosítót kap (a továbbiakban együttesen: árverezői azonosító), mellyel jogosulttá válik a rendszer árverezőként történő használatára. Minden árverező (ideértve az árverezői csoportot is) kizárólag egy árverezői azonosítóval rendelkezhet; a további regisztrációt az EÁR automatikusan elutasítja. Ugyancsak elutasításra kerül a regisztráció, ha az árverezői regisztrációs adatlapot a végrehajtó hiányosan tölti ki. A regisztráció díjköteles, a regisztráció a díj megfizetését követően végezhető el. A díjat a regisztrációt elvégző önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) vagy törvényszéki végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) kell megfizetni, melynek összege 6000 Ft. Az árverezői regisztráció személyesen, bármely önálló bírósági végrehajtónál vagy törvényszéki végrehajtónál elvégezhető. Az önálló bírósági végrehajtók névjegyzéke, irodájának címe és félfogadási ideje a www.mbvk.hu internetes címen tekinthető meg, a törvényszéki végrehajtók irodájának címe és félfogadási ideje pedig a törvényszékek honlapjain találhatók. Az árverezői regisztrációhoz a regisztrálni kívánó személy következő iratainak bemutatása szükséges a végrehajtó részére: – személyazonosság igazolására szolgáló okirat – lakcímkártya – adóazonosítót tartalmazó hatósági igazolvány – szervezet esetében: cégmásolat és aláírási címpéldány, illetve cégen kívüli egyéb szervezet esetében a nyilvántartást vezető szervezet igazolása a nyilvántartásba vételről – törvényes képviselő esetében a regisztrálni kívánó személy törvényes képviselőjének a személyazonossága és lakcíme igazolására szolgáló okirata – meghatalmazott esetében meghatalmazás és a meghatalmazott fentebb felsorolt iratai. A regisztrációhoz adott meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyazonosságát igazoló okiratának és lakcímkártyájának okmányazonosítóját, adóazonosító jelét, valamint az ezen okmányokban szereplő, a Vht. 132/E. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatait. A szükséges iratok bemutatásának és a Vht. 132/E. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának hiányában a regisztráció nem kezdhető meg. A regisztrációt megelőzően a végrehajtó a Vht. 47/A. § szerinti okmány- és adat-ellenőrzést a JÜB-rendszerben elvégzi. A regisztrációra a felhasználói szabályzat elfogadását követően kerül sor. A felhasználói szabályzat elfogadása a felhasználói szabályzat regisztráció alkalmával kinyomtatott példányainak alíárásával és az egyik aláírt példánynak a regisztrációt végző végrehajtó részére történő átadásával történik. A regisztrációról az árverező a rendszerben rögzített adatait, valamint a regisztrációt végző végrehajtó nevét, székhelyét és a regisztráció időpontját tartalmazó kinyomtatott kivonatot kap kézhez, melyet mind a végrehajtónak, mind az árverezői regisztrálónak (törvényes képviselőnek, meghatalmazottnak) alá kell írnia. A kivonaton szerepel a regisztrációnak az EÁR által generált, egyedi karaktersorozata.
8. Felhasználói név, jelszó, árverezői egyedi azonosító
A regisztráció során az árverező az EÁR által generált egyedi felhasználói nevet, ideiglenes jelszót és árverezői egyedi azonosítót kap. Az ideiglenes jelszót az EÁR-be első alkalommal történő belépéskor a felületen a Beállítások menüpont alatt az árverezőnek meg kell változtatnia. A jelszó később is bármikor megváltoztatható. Az árverező által megadott jelszónak legalább 8 karakterből kell állnia, melynek tartalmaznia kell kis- és nagybetűt, valamint számot is. Az árverezői egyedi azonosítót az árverező a rendszerbe történő bármelyik belépéskor a felületen a Beállítások men&u
MBVK – Árverési hirdetmények – Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Árverési oldala
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar
Közhiteles tanúsítvány igénylés: