dr. Schadl-Baranyai Helga
önálló bírósági végrehajtó
jelvényszám: 0023

A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat:

kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
a teljesítési határidő letelt.

A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezségre is irányadó.

Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az olyan lejárt pénzkövetelés, amelynek összege az 1 millió forintot nem haladja meg.

Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

- a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
- annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

A fizetési meghagyásos eljárás pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített nemperes eljárás, amely 2010. június hónaptól kezdődően a bíróságok feladatköréből a közjegyzők hatáskörébe került. A fizetési meghagyásos eljárás során a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettel szemben fizetési kötelezettséget előíró meghagyást bocsát ki, amelynek a kötelezett ellentmondása hiányában ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírósági ítéletnek.
Amennyiben a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül – legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikusan előterjesztett kérelem esetén 3 munkanapon belül – kibocsátja a fizetési meghagyást. A közjegyző az érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja, a fél meghallgatásának, bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni, aki a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élhet.

A kötelezett által kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át és a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében rögzített iratainak kinyomtatott példányát megküldi az eljárást tovább folytató – hatáskörrel és illetékességgel rendelkező – bíróságnak.

Ha a kötelezett a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadja meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

Igen, az alábbiak szerint:

Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet. Ezt az úgynevezett másodlagos jogorvoslati lehetőséget csupán a fikció/törvényi vélelemmel jogerőre emelkedett fizetési meghagyások kötelezettjeinek biztosítja a törvény.

Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A végrehajtási eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli.

Ezen ellentmondást nem a végrehajtóhoz, hanem a fizetési meghagyást kötelezett részére megküldő, végrehajtási eljárást elrendelő közjegyzőhöz kell benyújtani.

A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

Az iratokat (ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.

A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a tértivevény tanúsága szerint „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni(kézbesítési fikció/vélelem).

A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

Az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

A helyszíni eljárásról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, egy példányát a lezárt ajtóra kifüggeszti.

Részletfizetés biztosítására jogosult a végrehajtást kérő, bíróság, valamint az eljáró végrehajtó az előtte folyó végrehajtási eljárásban.

A végrehajtó által adható részlet szabályozása:

1./ (Vht.52/A.§.) A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.
A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.

Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz nyilatkozatot.
A végrehajtó a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.

A végrehajtó jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg.

Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó a feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.

Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.

2./ (Vht.52/B. §. kötelező részlet) A végrehajtó az adós számára – jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra, havi egyenlő összegű részletekben megállapítva – részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a.) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,
b.) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és
c.) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

A részletfizetés engedélyezéséhez ezen esetben a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

Igen, foglalhat a végrehajtó ingóságot adós tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanban, ha az az ingatlan másnak a tulajdona.

A Vht. 43. és 44. § alapján a végrehajtó átvizsgálhatja az adós lakását és a tartózkodási helyéül szolgáló más helyiségét is. A helyszíni eljárás lefolytatása előtt nem szükséges megállapítani, hogy az adós tartózkodási helyéül szolgáló ingatlan az adós tulajdona-e.

A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

Letiltás kiszámításának alapja mindig a nettó jövedelem.

A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a.) tartásdíj
b.) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c.) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

A munkabérre és egyéb járandóságra történő végrehajtást a Vht. 58-tól 79.§-ig szabályozza.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt(bankszámlán lévő), az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása az alábbiak szerint történik:

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható.Ebben az esetben a végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost, aki a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

A letiltás alól jogcíme alapján mentes összegeket a munkáltató a levonás során köteles figyelembe venni ( mint például Vht.74.§ szerint: anyasági támogatást)

A pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli annak vizsgálata, hogy az adós számlájára befolyó összegek milyen jogcímen érkeztek az adós számlájára,( így a fenti példánál maradva az anyasági támogatás hatósági átutalási megbízással végrehajtás alá vonható). Hatósági átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a Vht. 79/A.§ szerinti mentességi szabályt veheti figyelembe, tehát azt, hogy összegszerűen mekkora összeg mentes a végrehajtás alól (lásd: Mi a hatósági átutalási megbízás?).

A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak.

Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.

Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a fent említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak.

Ha végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a fent részletezett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

Így kell eljárni akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Az ingatlan foglalása a végrehajtási jog ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésével történik.

A földhivatal a bejegyzésről a tulajdoni lapon szereplő valamennyi érdekeltet értesíti.

Résztulajdonnal rendelkező adós esetén a végrehajtási jog bejegyzése csak az adós tulajdonrészére történik.

A teljes ingatlan leterhelése nem lehetséges. Az esetleges árverésen történő értékesítés is csak az adós tulajdonrészére történik.
A leterhelt ingatlan értéke és a követelés mértéke között nincs összefüggés.

Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nem jelenti az ingatlan azonnali árverését.

A végrehajtó megpróbálja a követelést a Vht-ben szabályozott fokozatosság elve szerint behajtani, és csak a legvégső esetben kezdődik el az ingatlan értékesítése.

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant.

Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni.

Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is kivonja a járművet forgalomból.

A gépjárműre folytatott elektronikus ingóárverés csak abban az esetben folytatható, ha a jármű őrzése biztosított.

A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű (több gépjármű esetén egyik gépjárműve) árverésig történő használatát ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat.

A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.

A gépkocsi (végrehajtási eljárás során történt) lefoglalása után kötött adásvételi szerződés érvénytelen, így az a foglalás alóli feloldás iránti igényperre kellő alapot nem teremt.

Az ilyen, hitelre vásárolt vagyontárgy végrehajtás alá vonható az alábbiak szerint:

Ingatlan:

A végrehajtást kérő amennyiben az adós tulajdonában álló ingatlanán jelzálogjoga vagy opciós (vételi) joga áll fenn, illetőleg tudomása van az adós tulajdonában lévő ingatlanról – a végrehajtható okiraton feltünteti az érintett ingatlan ismert adatait, különösen a helyrajzi számát.

Amennyiben így a végrehajtó előtt ismertté válik az adós ingatlana, a végrehajtási eljárás végrehajtói szakának megindulását követően (azaz a végrehajtási előleg számlájára történő beérkezése után) három munkanapon belül intézkednie kell a végrehajtási jog bejegyeztetéséről.

Abban az esetben, ha a végrehajtás az ingatlanra is zajlik – azt a végrehajtást kérő nem zárta ki -, de nem ismert az adós tulajdonában lévő ingatlan, úgy a végrehajtó mindenekelőtt beszerzi az ingatlan adatait, és ezt követő három munkanapon belül rendelkezik a végrehajtási jog bejegyzéséről.

Amennyiben az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből a jelzálogjoggal biztosított követeléseket is ki kell elégíteni, ezeknek a kielégítése a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében történik. Amennyiben ugyanis megtörténik a sorrendileg előbb álló jelzálogjog jogosultjának kielégítése, úgy ennek megfelelően történhet meg a jelzálogjog törlése, ami a tehermentes tulajdonszerzés feltétele.

A végrehajtás során az ingatlan lefoglalása nem jelenti azt, hogy az adós tulajdonjoga, elidegenítési vagy terhelési joga korlátozva lenne: a végrehajtási jog bejegyzését követően is lehetősége van arra, hogy az ingatlant megterhelje vagy értékesítse. Ebben az esetben azonban a bejegyzés alapját képező szerződésben fel kell tüntetni, hogy a vevő vagy meghatározott jog jogosultja végrehajtási joggal terhelt ingatlanon szerez jogot, ennek megfelelően egy esetleges árverés sikeressége esetén a végrehajtás alól nem mentesülhet az ingatlan.

A bejegyzés lehetősége a legtöbb esetben az adósnak kiutat és segítséget jelenthet a teljesítésre: legtöbb esetben újabb kölcsönnel sikerül a végrehajtás alól kivonnia az ingatlant, azonban ehhez lehetősége kell, hogy legyen egy újabb jelzálogjog vagy opciós jog bejegyeztetésére. Arra is sok esetben van példa – általában a végrehajtók is ennek lehetőségére hívják fel az adós figyelmét -, hogy az ingatlant önként értékesítsék, és az így befolyt vételárból kerüljön sor a tartozás megtérítésére és az ingatlan tehermentesítésére. Ekkor mindenképpen jobban jár az adós, mert tényleges forgalmi értéken adhatja el az ingatlanát, míg egy esetleges árverésen a piaci ár alatt is elkelhet az ingatlan.

Gépjármű:

Hitelre vásárolt gépjármű nem mentes a foglalás alól.

A jármű végrehajtás alá vonható, ha a közlekedési nyilvántartóban az adós szerepel tulajdonosként. A nyilvántartásba bejegyzett opciós jog csak vételi jogot jelent. Amennyiben a hitelt folyósító pénzintézet a járművet a foglalás időpontja előtt nem származtatta vissza, a végrehajtó felhívása után igénypert indíthat. Amennyiben a pert elveszíti vagy azt nem indítja meg, az esetleges árverésen történő értékesítés után a jármű törzskönyvét az árverési jegyzőkönyvben feltüntetett vevő részére kiadja.

Jelzálogjoggal terhelt gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.

A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

Amennyiben a zálogjogosult a felhívás ellenére nem csatlakozik az eljáráshoz, a járműre alapított zálogjogát az árverés után elveszti. A jármű tehermentesen értékesíthető.

A hitelre vásárolt gépjármű bírósági végrehajtásban történt értékesítése után befolyt összegből az eljáráshoz csatlakozott jogosultakat a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint kell kifizetni. Amennyiben a pénzintézetnek nincs az adós ellen kezdeményezett végrehajtási eljárása, az árverésből befolyt összegből megtérülésre nem számíthat.

Az értékesítés után a hitel felmondása a járműre felvett kölcsönszerződésben szabályozott módon történik.

A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti az ingóságot:

a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,
az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,
az üzletrészt és
az értékpapírt, ha a Vht. az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.

A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.

Az ingóárverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető elektronikus árverési rendszer szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés 6.000.- Ft-os díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a Vht. 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.

Árverezőként – a tulajdonszerzési arány megjelölésével – több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.

Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet:

a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;
az árverésből nincs kizárva; és
előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén, igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.

Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra. A vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 35%-a

Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó – ennek feltüntetésével – zárja le a licitnaplót.

A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

Az ingóság árverési vevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.

A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.

Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.

Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, valamint az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg:

a.) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
b.)az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,
c.) az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)] és élettársa,
d.) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy
e.) az adós

Az adott árverési tételhez történő aktiválásának feltétele az árverési előlegnek az árverést lefolytató végrehajtó letéti számlájára való befizetése vagy átutalása és az aktiválási kérelem felhasználói kezelőfelületen keresztül történő továbbítása.

Az aktiválási kérelemben az árverező arról nyilatkozik, hogy az árverési előleget befizette, az árverési feltételeket tudomásul vette, és nem minősül az árverésből kizárt személynek. Az aktiválási kérelemről az eljáró végrehajtó a kérelem alapján dönt. Az árverező felhasználói nevét és jelszavát az árverési előleg befizetését követően haladéktalanul, átutalása esetén pedig legkésőbb a kérelemről szóló rendszerüzenet kézbesítését követő munkanapon aktiválja. Amennyiben valamely feltétel hiányzik (aktiválási kérelem vagy a vételárelőleg befizetése), úgy az aktiválási kérelmet – az ok megjelölésével – elutasítja. Az átutalt árverési előleg beazonosítása akkor lehetséges, ha az átutalási megbízáson az árverező közleményként feltüntetni a végrehajtási ügyszámot, az árverezői regisztrációt tanúsító kivonat sorszámát és az árverési tétel azonosítószámát. A végrehajtó a beazonosíthatatlan összegeket az átutaló részére visszautalja

Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

Az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.

Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának - fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási árának (100%) - megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.

Fogyasztó fogalma az előbb említett esetben: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy /2013. évi CCXXXVII. törvény 6.§ (1) bek.28.pontja szerint/. (Tehát, az, aki gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében kötött hitelügyletet, vett fel kölcsönt, mely kölcsön visszafizetése érdekében indított vele szemben végrehajtási eljárást végrehajtást kérő.)

Nem lak ingatlan esetén a vételi ajánlat legkisebb összege a kikiáltási ár 50%-a.

Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől – számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Ha az árverési vevő(továbbiakban: árverező) nem tesz érvényes ajánlatot, vagy a vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb érvényes vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.

Ha az árverési vevő a vételárat (árverési vételárelőleggel csökkentett különbözetet) nem fizette meg, az árverés sikertelen lesz. Ebben az esetben az árverező az előlegét elveszti

Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.

Ha a második árverésen a dolgot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.

Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

A végrehajtási törvény lehetőséget biztosít az adós számára - törvényi keretek között - arra, hogy értékesítse ingatlanát a végrehajtó közreműködésével oly módon, hogy az ingatlana ne kerüljön árverésre.

A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára (adós-végrehajtást kérő) - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

Ha az ily módon történő értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

Az ingatlan főszabály szerint az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.

Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél,- kivéve azt az esetet, mikor a vételár fedezi valamennyi követelést - , melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.

A kilakoltatási moratórium az az időszak, mely alatt a végrehajtó ingatlan kiürítését nem foganatosíthatja, azaz nem lakoltathat ki. A lakáskiürítést a moratórium lejárta utánra kell halasztani.

A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.

A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha:

a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,

b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy

c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

Ha a végrehajtás során befizetett összeg nem fedezi a behajtani kívánt valamennyi követelést a Vht. meghatározza a kielégítés sorrendjét.
A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget – kell kielégíteni.

Ha – adós vagyontárgyának értékesítéséből – a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:
1./ gyermektartásdíj,
2./ jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
3./ munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
4./ zálogjoggal biztosított követelés (ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni)
5./ a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
6./ adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
7./ egyéb követelés,
8./ a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.
Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.

A befizetett összeget több végrehajtást kérő esetén mindig fel kell osztani. Egy végrehajtási ügy így külön nem fizethető ki.
Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.
Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.

Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a.) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
b.) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

Amennyiben az adós vagyontárgyaira folytatott eljárás nem vezetett eredményre, az eljárás a Vht. 52. § d) szerint szünetel, a végrehajtást kérő kérheti az eljárást folytatni. Kérelmét írásban kell benyújtania, melynek tartalmaznia kell a kérelem napjáig az adós mekkora hátralékkal rendelkezik.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a www. netzrt.hu valamint a 06-40) 100-444 telefonszámon elérhető.

A NET program a három szereplő – hiteladós, hitelező és a Magyar Állam – közös áldozatvállalásán alapul.

Ennek keretében:
- a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat
- a Magyar Állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és
a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását.

A Magyar Állam nevében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmények hozzájárultak. A Nemzeti Eszközkezelő ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a hiteladóssal, időpontot egyeztet vele, hogy a lakóingatlant leltárba vegye, valamint, hogy megkössék az adásvételi szerződést és bérleti szerződést. Ennek eredményeképp a korábbi hiteladós – mint bérlő – továbbra is az otthonában maradhat. Bérlőként az Eszközkezelőtől határozatlan időtartamra bérli az ingatlant, melynek használatáért havi bérleti díjat fizet.